*
A bevándorló-ellenesség eredetileg főként kis, frusztrált csoportok sajátossága volt, mivel a gazdaságok többségét valójában nem terhelte meg a bevándorlás. Ez most megváltozik, hiszen a migráció nagyon felgyorsult és egyetlen állam sincs felkészülve rá, hogy menekültek százezreit »processzálja«: helyezze el, vizsgálja a kérelmüket, gondoskodjék az ellátásukról, míg nem dolgozhatnak.
Ezért érthető, hogy amikor a háború sújtotta területekről elindul egy olyan migráció, amely megállíthatatlannak tűnik, az európai államok némelyike – többsége – konokul elzárkózik az elől, hogy új migránsokat fogadjon be, még akkor is, ha civilizált országokban a menekülteket megilleti a védelem. Ugyanakkor egyes országok – például Skócia, de Németország is – még mindig »rászorulnak« a bevándorlókra a népességfogyás miatt. Nagy-Britannia azért nem szívesen fogad újakat a közhangulat nyomásán túl, mert 2004 után – ellentétben Németországgal, amely 2011-ig még védte a munkaerőpiacát – Angliába sok százezer gazdasági migráns érkezett, főként Kelet-Európából (a legtöbben Lengyelországból, de mára a magyarok száma is magas). Olaszország ugyanakkor – a leggyorsabban öregedő állam Európában – több migránst tud »felvenni«.
Az nyilvánvaló, hogy Magyarország nem célpontja a migránsoknak, tekintve a magas magyar munkanélküliséget és a nehéz nyelvet. Nem ide tartanak, hanem Németországba, Svédországba és Nagy-Britanniába. Ennek ellenére a beérkezők »processzálása« nagyon nagy terhet jelent egy kis országban − ahogy a környéki kis államokban is −, és minden kisebb állam, amely az EU-n belül az első fogadó állam (például Görögország, amelynek amúgy is van elég baja) megpróbálja »tovább tolni« a migránsok tömegeit.
Rövid távon elkerülhetetlen, hogy Magyarország − és a hasonló helyzetben lévő államok – felkészüljenek a menekültek fogadására, elhelyezésére és kérelmük elbírálására. Ez még munkahelyeket is teremthet! A magyar állam tehát az első hetekben rendkívül cinikusan viselkedett, amikor a magyarok körében igyekezett szimpátiát keresni egy kifejezetten undorító kampánnyal, ahelyett, hogy ebből a majd' kétmilliárd forintból felkészült volna arra, hogy a menekülteket úgy helyezze el, hogy minimalizálja a konfliktusok és kényelmetlenségek esélyét. Nem a magyar belpolitika sajátossága egyedül, hogy a migráns-kérdésből olyan ügyet csinál, amellyel támogatást próbál szerezni; de hogy ilyen kampányt az egyébként is elég erős támogatással rendelkező kormány vigyen, az példátlan − még ha érthető is, hogy a Fidesz tart attól, hogy a Jobbik »ellopja« a témát.